Ki olvas minket

Oldalainkat 24 vendég és 0 tag böngészi

Vers - Kemény István

 

Kemény István

Pont olyan

 

De már késő volt, hogy még lássam
a ligeteket, az üdezöld füvet,
a csobogó patakokat, a sok kis fehér
palotát és a gyenge gravitáció miatt
száz métert is ugró kengurun
nagyokat kacagó gyerekeket, mert
mire nagyjából levezekeltem
a bűneimet és a tévedéseimet,
és kirohantam a ház elé, már
üres volt a Hold. Mint azóta
mindig, pont olyan pucér.

 

bortnagyobb

 

Főoldal

About the Author

Kemény István

Kemény István