"Távolról, nagyon messziről átszűrődött a házfalakon a villamos zörgése, de semmi más zaj nem zavarta...
Eladta tehát a nála levő, a tanuláshoz elengedhetetlenül szükséges könyveit, és összes többi...
"...fején a koronája biztos színarany volt, és a szemében tükröződött a hold és a mennybolt." Kántor Péter...
"...hajlott, bizonytalan léptű férfi egy kaptatón, ennyi látszik még belőle, ahogy leválik a...
Egyetlen nagy vallás sem tulajdonít a testnek ilyen nagy jelentőséget. Azt állítjuk, hogy a mi Istenünk...
Oldalainkat 105 vendég és 0 tag böngészi
A BOLGÁR KIRÁLYNŐ
Jaj, régen volt, egy egész más világban,
amikor még a Szent István körúti óvodába jártam,
hogy a bolgár királynő fia volt a társam,
és mindennap a fülembe súgta titkát:
Anyám a bolgár királynő! A bolgár királynő!
Jaj, hogy vágytam őt látni, de sose láttam,
nem bukkant fel soha az óvodában,
pedig fején a koronája biztos színarany volt,
és a szemében tükröződött a hold és a mennybolt.
A bolgár királynő! – vártam rá, egyre vártam,
hittem benne, ahogy hittem a Mikulásban,
hogy hoz majd kis Balaton-csokikat piros zsákban,
és szétosztja közöttünk: Nesztek, gyerekek, nesztek!
De ha rossz leszek, elvisz a Krampusz messze.
Ó, hányszor elképzeltem őt magamnak álmaimban,
miközben a visongó kislányok copfja lengett,
majd egyszer eljön és megmutatja magát a Legszebb,
Bolgár királynő, szeretlek holtomiglan!
Jaj, régen volt, egy egész más világban,
hogy a bolgár királynő fia volt a társam,
és talán csak mese volt, amit kitalált a társam,
amikor még a Szent István körúti óvodába jártam.